Bugron

Áprilisban két kis vércse, 
Fa hegyében rakott fészket. 
Három tojást melengettek,
Május végén ki is keltek. 

Okostojásé volt az ötlet, 
Megnézik, milyen a körzet.
Bugron megtörte a csöndet!
Ő biza innen, megszökne!

A fészek szélén remegve,
A két kis fülét hegyezve,
Szárnyába erőt lehelve, 
Készen állt a szerepre. 

Löki meglökte megbékülve, 
Így zuhant a földre rémülten.
Ott ült egyedül, megsérülten.
Hát mégsem volt ő felkészülve!

Láttam az ablakból mindent, 
Rohantam, dokihoz vigyem.
Frizurája nagyon vicces, 
Apró tolla barna spricces. 

Három nevet kapott tőlünk:
Pumukli, mert kócos fejű,
Ugron, azért mert leugrott, 
Butuska, hát így lett Bugron. 

Tíz napot töltött velem, 
Csontot kapott, májat evett.
Erősödött, kedélye remek. 
Menekülésen járt esze. 

Még egy nap és kirepülhet, 
Most már biztos sikerülne, 
Hogyha innen kikerülne, 
Bugron újra derűs lenne. 

Visszarepült a fészkébe, 
Kukac újra csemegéje.
Anyja ringatja ölében, 
Többé nem gondol szökésre.