Szellemúrfi tánca

Kicsi vagyok és nem értem,  
Mire ennyi hang az éjben?
Rémisztő minden koppanás,
Szellemúrfi  csak ráadás.

Mit csinálhat itt minálunk?
Mindenki csak áll és bámul.
Nulla, Pokróc, én leghátul ... 
Mindenki reszket, elnémul.

Összebújunk, egyre jobban.
Szellemúrfi nagyot dobbant.
Kiszalad a hang a számon:
- Szellemúrfi újra táncol!

Anya rohan, s ahogy beér,
Szellemúrfi persze lelép.
Ijedten ülök öliben,
Rémisztő minden, annyi szent!

Anya kérdezi: - Mi a baj?
Mi nyomja kicsi válladat?
Én pedig mondom, csak mondom:
- Szellemúrfi mindig morog!

Anya kérdi: - Miket morog?
Miféle hangokat dalol?
-Magasat mélyeket, koppant!
És erre egy nagyot roppant...

- Ő volt megint, őt hallottam! 
Ő volt tudom, az ágyamban!
Anya fülel, megsimogat...
- Csak fent a szomszéd mosogat.

Füleit tovább hegyezi...
- A szomszéd bácsi tévézik.
Figyel, egyre hallgatózik...
- Csak a kutyus vakarózik.

Ahogy ott ülök s hallgatom ...
- Butuska vagyok! gondolom...
Esti hangok, bent a házban,
Nem is Szellemúrfi tánca.

Nulla, Pokróc, legelöl én,
Együtt mind az ágy közepén.
Anya puszija melegít
És álom országba repít!